budapest, magyarország
A hidakra alapvetően monofunkcionális létesítményként tekintünk, de eltökélt vagyok abban, hogy ahol ez indokolt, ott igenis többletfunkciókkal rendelkező hidakat lehetne építeni. Ez egy tanulmányterv, melyen konkrétan bemutatom, hogy mi is kell ahhoz, hogy egy ilyen híd sikeres lehessen a városlakók körében.
Az Aquincumi híd talán az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező híd lehet, ha felismerjük a benne rejlő lehetőségeket. Ez a híd is ékes példája lehetne a lokális forgalom átvezetésének. A híd az Északi összekötő vasúti híd északi oldalán valósulna meg, melyen a vasúti forgalom mellett jelenleg a gyalogos és kerékpáros forgalom is bonyolódik. Újpest és Rómaifürdő/Csillaghegy között nincs közúti kapcsolat, ezért elég nagy kerülőt kell tenni azoknak, akik a Duna túlpartjára kívánnak átjutni. A budai oldalon már megtervezték a híd közúti kapcsolatát egészen a 10-es útig, de a pesti körvasútsori körgyűrű még nyomokban sincs meg, így nagy valószínűséggel a Váci út lenne az ideiglenes végpont. A Galvani hídhoz hasonlóan ez a híd is hosszú előélettel rendelkezik, 2000-ben készült már rá tanulmányterv, sőt a diplomatervem (2001) témája is ez volt. Egy új híd megtervezésekor kötöttséget jelent a szomszédos vasúti híd 700 m hosszú, monoton, repetitív rácsos szerkezete és a hét egyforma, közel 100 m-es nyílása.
Az új hídnak reagálnia kell mindezekre, de közben a forgalmi igényeknek is maximálisan meg kell felelnie. Javarészt gyalogoshidakra jellemző, hogy többletfunkciókkal is rendelkeznek, de előremutató lenne, ha egy közúti híd is meg tudna felelni ezeknek az igényeknek. A hídról észak felé tekintve a 600 m szélesen hömpölygő Dunát láthatjuk, melyet két oldalról fasor és erdő határol, míg a háttérben a Börzsöny és a Pilis csúcsai rajzolódnak ki. A híd nem csak átközlekedésre alkalmas, hanem egy olyan egyedi kilátópont vagy városi tér, ahonnan szokatlan perspektívák tárulnak fel. A híd közepén a partoktól 300 m-re vagyunk, a vízfelszín felett 10-15 m-rel. Szinte egy zavartalan természeti környezetben érezhetjük magunkat, ha sikerül elvonatkoztatni az időnként átrobogó vonat zajától. A világban már jópáran próbálkoztak parkszerű hidak létrehozásával, de ezidáig egy sem épült meg (Garden Bridge, London – Heatherwick Studio; Dawn Bridge, Shanghai – MVRDV; Babylon Bridge, Paris – Rescubika; stb.).
A fő problémát a jelentős önsúlyteher okozza, melyet a karcsúnak szánt hidak nem tudnak teljesíteni. A nyílásköz besűrítésével javítható a helyzet, de ennek a hajózás látja kárát. Jelen esetben a 93 m-es támaszköz nem számít nagynak, manapság ez könnyűszerrel áthidalható távolság.
A híd egy egyenes tengelyű, közel 700 m hosszúságú, 10 nyílással rendelkező, alsópályás, kétfőtartós, rácsos gerendahíd. A szélső 93 m-es nyílások közepére 1-1 új hídpillér kerül. A híd formavilágát az egyedi, alaprajzilag és magasságilag is hullámzó rácsos tartó határozza meg. Ez a szerkezet lenne az első olyan közúti híd, melyen a gyalogos-kerékpáros funkciók százalékosan nagy területet vehetnének igénybe. Az északi oldali íves teraszok szélessége 7-14 m között változik. A teraszlemezek sok-sok háromszög alakú elemből épülnek fel, melyek tetszőlegesen variálhatók. Az 50 m² körüli felületeken tetszőleges funkció alakítható ki a gyalogosok számára (pl. napozóterasz, füves terület, növénycsoportok, padok, hinták, minikert, medence, szökőkút, vízesés, outdoor gym, stb.). Természetesen tömör acéllemezzel vagy üvegtáblákkal is lefedhetők a háromszögek vagy épp lefedés nélkül, áttörten is meghagyható a szerkezet. A háromszögek autódaru segítségével ki és beemelhetőek, ezért a híd megjelenése időről időre változtatható, akár szezonális jelleggel átrendezhető vagy különböző eseményekre tematikusan berendezhető. A közel 10 m magas függőleges síkú rácsos tartó háromszögeiben zajvédő falpanelek csökkentik a közúti járműforgalom zaját. A rácsos tartó északi oldala futónövényekkel van befuttatva, mint a Széllkapu park oldalsó acélszerkezetén, így alapvetően zöld, burjánzó, parkszerű megjelenése lenne a híd északi oldalának, A két rácsos főtartó közötti távolság 18 m, melyen kialakítható a távlati 2x2 sávos elrendezés. A kezdeti időszakban azonban a 2x1 forgalmi sáv és középszigettel elválasztott kerékpársávok kapnának helyet. A déli oldalon utólagosan is kialakítható a távlati, 3,6 m széles kerékpársáv. A középső medernyílás feletti északi rácsostartó tetejére lépcsősor vezet fel, innen dél felé tekintve feltárul a belvárosi panoráma.
Az Aquincumi híd megépítése már hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a politikát és a szakmát, de mind a mai napig nem történt érdemi előrelépés. Az elmúlt időszakban csupa szokványos megoldás látott napvilágot, melyek középszerűek és fantáziátlanok. Ha egy jó kezdeményezés képes megszólítani az embereket, akkor előbb-utóbb a politika is megtalálja a maga számára, hiszen a szavazatszerzés az egyik legfontosabb politikai cél. Mivel szinte minden a politikai erőtérben dől el, ezért e híd sorsát is a politika dönti majd el. A hídesztétika iránt elkötelezett hídtervezőként és egyetemi oktatóként annyit tehetek, hogy olyan alternatív megoldásokat kínálok, melyek meggyőződésem szerint a legjobban megfelelnek a mai kor társadalmi igényeinek. Ennek jegyében szeretnék egy merőben új koncepcióval előállni.
Minden, amit építünk hatással van a környezetünkre, a viselkedésünkre és végső soron a döntéseinkre. A városi gyalogos-kerékpáros infrastruktúra kiépítése lényegesen olcsóbb, mint a közútié. A vonzóbb környezet gyaloglásra/kerékpározásra ösztönöz, a több gyalogos/kerékpáros intenzívebb közéletet eredményez. A társadalmi integráció a biztonságérzet miatt is egyre fontosabb. Ha az emberek találkozhatnak egymással és nem otthon ülnek, akkor a város élete is élénkebb lesz, sőt biztonságosabb, fenntarthatóbb és egészségesebb. A közösségi terek létrehozása elsődleges feladat. Közösségi tereket hidakon is ki lehet alakítani, melyre számos nemzetközi példát lehetne felsorolni Párizstól Koppenhágáig, de sajnálatos módon Magyarországon még nincs ilyen híd. A hidakra alapvetően monofunkcionális létesítményként tekintünk, de eltökélt vagyok abban, hogy ahol ez indokolt, ott igenis többletfunkciókkal rendelkező hidakat lehetne építeni. A gyalogos és kerékpáros hidak területén ez külföldön már elfogadott nézet, de közúti vagy vasúti hidak esetén erre csak kevés jó példát láthatunk: Kienlesbergbrücke, Paleisbrug, Lentloperbrug.
Itthon azonban ez a gondolat még nagyon új és ebből fakadóan sok olyan döntéshozó van, akik számára a híd csupán egy közlekedési létesítmény, amin senki sem akarna leülni. A Szabadság híd példája mutatja talán a legjobban a magyar viszonyokat. A híd egy kis forgalmú közúti híd, melyről észak felé tekintve gyönyörű városi panoráma tárul fel. A függőhidakat idéző kétfőtartós rácsos gerendahíd közepén sok diák és turista ül le magára a tartószerkezetre, a rácsos tartó felső övlemezére. A tavasztól őszig szinte zsúfolásig telített a híd, mely mutatja, hogy igenis szükség lenne ehhez hasonló közösségi terekre. Hosszasan lehetne elemezni, hogy miért ilyen népszerű ez a híd, de a lényeg, hogy sikeres közösségi térként funkcionál.
A koncepcióm általános érvényű, de most az Aquincumi hídra fogom alkalmazni és az itteni adottságokat veszem alapul.
Első körben nézzük meg, hogy melyek azok a kötöttségek, amelyek meghatározzák a hidat. A tervezett híd az Északi összekötő vasúti híd északi oldalán valósulna meg. Jelenleg a vasúti híd vezeti át a gyalogos és kerékpáros forgalmat Újpest és Rómaifürdő között. Közúti kapcsolat nincs, ezért elég nagy kerülőt kell tenni azoknak, akik a Duna túlpartjára kívánnak átjutni. Egy új híd megtervezésekor kötöttséget jelent a szomszédos vasúti híd közel 700 m hosszú, monoton, repetitív rácsos tartószerkezete. Az új hídnak reagálnia kell mindezekre, de közben a forgalmi igényeknek is maximálisan meg kell felelnie.
A híd környezete szinte érintetlen. A hídról észak felé tekintve a 600 m szélesen hömpölygő Dunát láthatjuk, melyet két oldalról fasor és erdő határol, míg a horizonton a Börzsöny és a Pilis csúcsai rajzolódnak ki. Dél felé nézve az előtérben a Népsziget, a Hajógyári-sziget és a Margitsziget zöldfelületei, a háttérben pedig a Budai hegyek és a belváros ismert épületei tűnnek fel.
Egy városi híd nem csak átközlekedésre alkalmas közlekedési létesítmény, hanem egy olyan egyedi kilátópont és közösségi tér, ahonnan szokatlan perspektívák tárulnak fel a hídon átkelők számára. A híd hossza lényegesen meghaladja az ideálisnak tekinthető párizsi gyalogoshidak 150-200 m-es hosszát, ezért olyan vonzó funkciók elhelyezésére van szükség a hídpályán, melyek elfeledtetik a távolság okozta kellemetlenségeket.
Második körben nézzük meg, hogy milyen az általam javasolt hídszerkezet maga. A híd egy egyenes tengelyű, közel 700 m hosszúságú, 10 nyílással rendelkező, alsópályás, kétfőtartós, rácsos gerendahíd. A szélső 93 m-es nyílásokat megfeleztem, így a nyílásközépre 1-1 új hídpillér kerül. A mederpillérek enyhén kifelé szélesednek és a V kivágásnak köszönhetően a főtartók alsó övrúdjait támasztják alá. A vasbeton pillérek keresztmetszeti mérete a felszerkezet irányába folyamatosan csökken.
A híd formavilágát a könnyed, áttört, alaprajzilag és magasságilag is hullámzó alakú rácsos tartó határozza meg. Az alacsonyan vezetett függőleges vonalvezetés három hullámként jelenik meg, melyek valósággal beleolvadnak a környező tájba. A relatíve sűrű alátámasztásoknak köszönhetően (melyek a vasúti híd pillérkiosztásához illeszkednek) mód nyílik arra, hogy a híd nagyobb önsúlyteherrel rendelkezhessen. A rácsostartók megtámasztása nem a szokványos kialakítású, hiszen nem a tartó eleje és vége van alátámasztva, hanem 1-1 közbenső nyomott rácsrúd. A rácsostartók hullámhossza épp a támaszköz kétszerese, így a szomszédos nyílások feléig érnek el. Statikailag kétféle szerkezeti kialakítás váltakozik a hídon, melyek egy folytatólagos többtámaszú hidat eredményeznek. A hullámhegyként megjelenő nyílásokban lévő tartószerkezetek klasszikus rácsos gerendahídként viselkednek, míg a hullámvölgyek nyílásaiban lévők egy extradosed-jellegű, függesztett szerkezetként vehetők számításba. Merevségek szempontjából ez a kialakítás elsőre kedvezőtlennek tűnhet, de az északi teraszlemez alaprajzi kialakítása és terhelése ezt a hatást kompenzálja. Az északi oldali függőleges síkú rácsos tartó 13 m magas, míg a déli 11 m-es. Az alsó övrudak szélességi mérete is eltérő, hiszen a vízszintes rácsos tartó az északi főtartó alsó övrúdjába van befogva. A főtartók felső öveinek szélessége 2 m, magassága 1 m. A két főtartó közötti távolság 18 m. Az alsó övrudak között egyenletesen kiosztott kereszttartók teremtik meg a kapcsolatot. A vasbeton pályalemez együttdolgozik a kereszttartókkal, így egy gazdaságos, könnyen kivitelezhető pályalemez építhető, ami nem mellékes egy ekkora felületű hídpálya esetén. Az északi oldali íves teraszok szélessége 7-14 m között változik. A teraszlemezek vízszintes síkba fektetett rácsos tartók, melyek északi övrúdjai és az azokba befogott konzolok támasztják alá a járdát. A rácsrudak közötti háromszög alakú területek felhasználási módja a koncepció lényege, ezt a következő bekezdésben részletezem. A háromszögek üresen hagyhatók vagy nagyobb önsúlyteherrel rendelkező konténerek helyezhetők el bennük, esetleg egész egyszerűen lefedhetők. A háromszög alakú platformok területe 15-50 m² között változik, vastagsága 1-2,5 m, maximális súlya 50 tonna. A nagyteherbírású acél platformok (konténer vagy lefedés) a terheléstől függően a három sarokponton és/vagy a peremek mentén támaszkodnak fel. Az 57 darab platform 10 különböző méretben található meg a hídon.
Harmadik lépésben nézzük meg, hogy mit is értek a koncepció lényegén. Ahogy a bevezetőben már utaltam rá, az igény jelen van, így akár spontán módon is kialakulnak közösségi terek (lásd Szabadság híd). A közösségi tér azonban tervezett módon is létrehozható, főleg, ha felruházzuk olyan egyedi jellemzőkkel, melyek kedveltek a városlakók és a turisták körében. Az Aquincumi híd meglehetősen hosszú, így talán még vonzóbb jellemzőkkel kell bírnia, mint egy rövidebb, belvárosi hídnak. A célközönség igényei az idő előrehaladtával változhatnak, ezért egy korábban jó megoldásnak hitt kialakítás unalmassá válhat, elavulhat, megfakulhat, tönkre mehet. Ahhoz, hogy mindig aktuális lehessen a híd közösségi tere, időről időre meg kell tudni újulnia. A vízszintes síkú rácsostartó rúdjai által közrezárt 15-50 m² közötti felületeken tetszőleges funkciók alakíthatók ki a gyalogosok számára, például:
A híd névválasztása természetesen nem véletlen, de a félreértések eloszlatása végett meg kell említeni, hogy a kaméleonok nem rejtőzködési céllal változtatják a színüket, hanem kommunikálnak, üzeneteket küldenek egymásnak. A híd szintén kommunikál a hidat használók közösségével. A híd közösségi tereinek funkciói és színei szabadon cserélhetők, illetve kombinálhatók egymással, így akár mindhárom terasz teljesen eltérő funkcióval is felruházható. A híd északi oldali külső megjelenése időről időre megváltoztatható, akár szezonális jelleggel átrendezhető vagy különböző eseményekre tematikusan berendezhető. A nagyobb alapterületű platformokban (konténer) kellő mennyiségű földtömeg helyezhető el, így ideális fa/fák számára. Statikai szempontból kizárólag a főtartóhoz közel eső platformok terhelhetők meg földtömeggel. A nagyobb külpontossággal rendelkező platformok esetén korlátozni kell az önsúlyterhet. Az ilyen platformoknál kisebb gyökérmélységgel rendelkező növényeket szabad csak ültetni vagy valamilyen felületi lefedésről kell gondoskodni. A lefedések tömör vagy perforált acéllemezből készülnek esetleg üvegtáblákkal is lefedhetők. Ha nem helyeznek el semmilyen platformot a háromszög alakú lyukakban, akkor fel kell szerelni a járdalemez belső oldali korlátjait. A platformok autódaru segítségével ki és beemelhetők, teherautókra rakva elszállíthatók, így az átrendezés gyorsan megvalósítható, akár az éjszaka leple alatt.
A teraszokat a függőleges síkú, hullám-alakú tartók választják el kocsipályától. A zajhatás csökkentésének érdekében az északi oldali függőleges síkú rácsos tartók háromszögeibe zajvédő falpanelek kerülnek. A forgalomból eredő zajhatás csobogók és a hídszerkezetről a Dunába ömlő vízesések zajával kompenzálhatók. A rácsos tartó északi oldalán kifeszített hálók lesznek, hogy a futónövények (borostyán) szabadon befuthassák, így alapból is egy életteli, zöld, burjánzó híd képét kapjuk eredményül.
A három terasz akár három teljesen különböző funkcióval is rendelkezhet, ami tovább növeli az érdeklődést a híd felfedezésére. A teraszok 100-150 m hosszúak, melyek között 100 m-es közbenső szakaszok találhatók. Ezekről a közbenső szakaszokról indulnak el a középső íves rácsostartó felső övén elhelyezett lépcsősorok a tetőponti kilátó irányába, melyről dél felé tekintve feltárul a belvárosi panoráma. A kilátópont zavartalan körpanorámája példa nélküli, nincs másik híd Budapesten, melynek hasonló adottságai lennének.
Negyedik lépésben nézzük meg, hogy az aktuális forgalmi igényeknek megfelelően hogyan alakítható át a hídpálya. A forgalmi igények jelentősen eltérhetnek annak függvényében, hogy kizárólag a lokális forgalmat, vagy ezen felül még a nagyobb távolságról ingázók tömegét is át kell vezetni a hídon. A hídpálya szélessége lehetővé teszi a 2x2 sávos kialakítást, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki is kell azt alakítani. Ha kezdetben a lokális forgalom lesz a prioritás, akkor elegendő lehet a 2x1 forgalmi sáv és egy elválasztott kerékpárút elhelyezése a két főtartó között. A hidakat 100 évre tervezzük, így ma még senki sem tudhatja, hogy a jövőben milyen igényeknek kell majd megfelelni. Egy jövőbeli Árpád híd felújításnál sem lenne mellékes, hogy van-e olyan híd a közelben, ami képes részlegesen átvenni a forgalmat. Ha nagyobb forgalmi igényeknek kell megfelelni, akkor a két főtartó között kap helyet a 2x2 forgalmi sáv, míg a kerékpárutat a déli főtartó külső oldalán, utólagosan alakítanák ki. A főtartó alsó övrúdjába befogott, egyenletesen kiosztott, 4 m hosszú konzolokra fektetett pályalemez vezetné át a 3,6 m széles, 2x1 sávos kerékpárutat. Természetesen mód van arra is, hogy a vasúti híd északi járdalemeze szolgálja ki a kerékpáros forgalmat.
Manapság sokféle divatos jelzőt használnak különböző tárgyakra és épületekre. A “környezettudatos”, az “energiatudatos”, az “okos”, a “minimális ökológiai lábnyommal bíró”, a “fenntartható” jelzők vagy jelzős szerkezetek mindegyike egyfajta felelősséget fejez ki a környezetünkkel kapcsolatban. A fából, kőből vagy betonból készülő kisfesztávú gyalogoshidak kivételével nem reális elvárás, hogy a többsávos közúti hídszerkezetek minimális karbonlábnyommal épüljenek meg.
Hidak esetén a környezettudatosság abban mérhető, hogy a híd megfelel-e minden pillanatban az aktuális forgalmi igényeknek. Ha egy hídszerkezetet idő előtt el kell bontani, mert túl kevés sávval épült meg vagy ha üresen állnak a sávok, mert rosszul becsülték meg a forgalmi kapacitásokat, akkor nem bántunk megfelelően a környezeti erőforrásainkkal. Az “okos” jelzőt olyan hidakra alkalmazzák, amelyek monitoringrendszerrel rendelkeznek. Ez esetben folyamatos visszajelzésünk van, hogy a környezeti- és a forgalmi hatások milyen alakváltozásokat, elmozdulásokat, elfordulásokat hoznak létre a szerkezeten. A híd rendelkezhet napelemekkel, melyek megtermelik a híd működéséhez szükséges energiát (LED világítás, kültéri munkahelyek konnektorai, esetleges vízforgató berendezések, stb.), mellyel kiérdemelheti az “energiatudatos” jelzőt. Egy állandó, pezsgő, megújuló közösségi tér úgy tudna kialakulni, ha a hidat használók maradéktalanul elégedettek a többletfunkciókkal. A szabadon átrendezhető gyalogospálya háromszög alakú platformjainak funkcióit a városvezetéssel karöltve a hidat használók közössége határozhatná meg, így a “demokratikus” jelzőt is kiérdemelheti.
A Kaméleon híd remélhetőleg egy aktív közösségi térrel fog rendelkezni, ahol az emberek összegyűlhetnek, jól érezhetik magukat vagy csak szimplán szemlélhetik a folyami tájat a gondosan összeválogatott, változatos léptékű, nyitott és egyben intim kialakítású funkciók között.
A gondolat testet öltött a szegedi Tisza-hídban, mely talán megvalósul, ha a politika plusz szavazatokat lát benne.
| helyszín: | Északi körút, Budapest III. - IV. kerület, Magyarország |
| áthidalt akadály: | Duna |
| hídtípus: | többtámaszú gerendahíd |
| funkció: | közúti híd |
| megbízó: | - |
| tervező: | Vigh Attila (Pontifex Hungaricus) |
| tervezésben betöltött szerep: | - |
| tervezés időszaka: | 2021 |
| kivitelezés időszaka: | - |
| hídhossz: | 600 m |
| legnagyobb támaszköz: | 98 m |
| hivatkozások: |
Pontifex Hungaricus
|
| letölthető anyagok: | |
| látványtervek: | Vigh Attila |